A régi-új Doktor egzotikus helyre viszi nyaralni Rose-t (nem, nem Barcelonába), miután elbúcsúznak Jackie mamától és a mindig hűségesen váró Mickey-től.

A TARDIS 5 millió évvel később landol a jövőben, a Föld halála után (ez az a rész volt, ahol majdnem megégett Rose és Lady Cassandra – az utolsó ember, aki leginkább papiruszhoz volt hasonló, bájosan miszlikbe foszlott az epizód végén.). Az emberiség szétszóródott az univerzumban, és új otthont alapítottak Új Föld névvel, melynek egyik városát nagyon szellemesen Új New York-nak hívják. Itt található a világ legnagyobb kórház központja, és véletlenül Lady Cassandra is itt tartózkodik, hisz túlélte a legutóbbi találkozását a Doktorral (egy jó gonoszt sosem szabad végleg kinyírni egy sorozatban). A Doktor és Rose persze szétnéz ebben a csodálatos gyógyító közponban, és különválnak, ami azt eredményezi, hogy naná, hogy Rose összefut Lady Cassandrával és naná, hogy az egyetlen agyként létező lady a szolgája, Chip segítségével áttranszformálja Cassandra életakármijét, mondjuk energiáját Rose testébe (az ilyen testrablós téma mindig izgi :D).

Eközben a Doktor a felső szintet veszi célba, ahol megtalálja Boe arcát, aki miatt odament, hiszen az üzenetet küldött neki. Találkozásuk nosztalgikus, de elég rövid, mert sokkal érdekesebbnek találja, hogy Manhattan hercegét Casp nővér egy olyan betegségből gyógyította ki, amely eddigi ismeretei szerint ebben az időzónában gyógyíthatatlan. Rose, vagyis hát Lady Cassandra ekkor pattan be, olyan elánnal, hogy a Doktor rögtön tudja, valami nem stimmel. (mondjuk, az a csók azért felejthetetlen :D)

A két felfedezőnk aztán valóban felfedez: méghozzá azt a helyet, ahol a nővérek a tenyésztett humanoid készletet tartják, akiken a betegségek ellenszereit kísérletezik ki (szép új világ, köhöm). A Doktor persze felháborodik ezen, és konfliktusba kerül a nővérekkel, míg Cassandra végül felfedi magát és a Doktort bezárja egy ilyen humanoid tárolóba (mér, most mondjátok meg, mér jut eszembe folyton a Borg-rendszer erről???). Na, aztán Rose kiengedi a kísérleti alanyokat, akik megölik Casp nővért (vajon miért…) és össze-vissza kezdenek garázdálkodni a kórházban. A Doktor, Rose/Cassy meg Chip az alagsorban köt ki, miközben Cassandra egyfolytában Rose meg a Doki között járkál ki-be (új olimpiai sportág: hosszútávú testcserélés).  Pechjére egy kísérleti személyt is kipróbál, és akkor érti meg, miféle szörnyűség vette eddig körül.

A liftek belsejében rejlő fertőtlenítő fürdő aztán megteszi a hatását, mindenki meggyógyul, mindenki heppi. Boe arca is helyrejön, így kissé elnapolja a fő titok kiadását, amiért odahívta a Doktort. Majd ha meghalni készül, megint hívja, mondja.

Cassandra aztán visszaadja Rose testét, és Chip-be kerül (szerintem ez az utolsó hely, ahova menni akart), aki boldogan áldozza fel magát úrnőjéért. A vége mégis happy end: Cassandra láthatja magát utoljára egy sokkal korábbi partin, amikor még rendesen nézett ki (mármint nem volt papirusz), és Chip testében, a saját maga korábbi karjaiban hal meg. Kicsit zavarodott, de nagyon szép pillanat.