Amit lehet tudni:

Író: James Moran

Rendező: Colin Teague

Szereplők: David Tennant, Catherine Tate, Peter Capaldi (csodás színész, kedvelem), Philip Davis,Tracy Childs, Francois Pandolfo, Francesca Fowler, Karen Gillian, Phil Cornwell

Tények és adatok (Forrás - DRW Magazin):

• bemutató: április 12.
• RTD szerint már 2004-ben megvolt az alapötlet, és folyamatosan számolták a költségvetést, hogy össze lehet-e hozni ezt az epizódot
• a forgatás Rómában volt, a Cinecittában, két napjuk volt a forgatásra
• az epizód egyik témája, hogy miért nem tud a Doktor mindenkit megmenteni, pl miért nem tudja megakadályozni a Vezúv kitörését vagy menekíti el az embereket onnan. Idézet: A DOKTOR:"Vannak dolgok, amik kötöttek, vannak, amik képlékeny állapotúak,  és Pompei kötött. Én így látom az univerzumot. Örökké, minden percben: mi van, mi volt, mi lehet, mi az, aminek nem szabad lennie. Ez az Idő Urának legnagyobb terhe, Donna."
• James Moran, az író mindenképp szerette volna, ha a pompei tragédia nemcsak háttérként szolgálna az epizódhoz, hanem a nézők is átéreznék az emberi sorsok és életek elvesztésének fájdalmát, és emléket állítana nekik egyben.

Rövid összefoglaló:

A Doktor és Donna i.sz 79-ben Rómába tervez látogatást. A Kolosszeum! A Pantheon! A Circus Maximus! Kivéve...hogy hol is van mindez? "Nem vagyok szakértő" - mondja Donna - "de rómának hét dombja van, ezeknek itt meg csak egy. Ez hogy lehet?"

Hát mert nem is Rómában vagyunk. Ez Pompei. Pompei a kitörés napján. És a TARDIS is eltűnik. A Sibylla Testvériség persze tudta, hogy ez bekövetkezik. Előre megjövendölték nekik. A Főpapnő bőséget és gazdagságot jövendöl, Pompei végtelen hatalmát, amely még Rómát is elhalványítja és körbefogja majd az egész Földet. Hogy lehet, hogy nem látja előre a kitörést?

Eközben a Caecilius család fejét - aki se nem különleges, se nem fontos vagy hatalmas személyiség - elszólítják, hogy olyasmit építsen, ami egyltalán nem abba az időbe való. Valami bűzlik Pompei-ben...

Ez a forgatókönyv-részlet nemrég került föl a BBC honlapra:

Thalina:Megtaláltuk, Spurrina testvér. A Sibylline Orákulum 13. könyvében. A Kék Doboz. (kihajtja, és benne a TARDIS elnagyolt rajza)

Thalina: De mégis, Szibilla azt mondta, a doboz akkor jelenik meg, mikor viharok, tűz és árulás borít el minket.

Főpapnő: Nővéreim...

(A függöny mögül halk suttogás. A 3 jövendőmondó megriad, egymással szemben állnak - egyszerre fordulnak a függöny felé. Fátyolszerűek, hátulról lángok világítják meg őket, füst száll a levegőben. Egy furcsa, formátlan sziluett.)

Thalina: We have found it, Sister Spurrina. In the Thirteenth Book of the Sibylline Oracles. The Blue box
[Unscrolling revealing a crude drawing of the TARDIS]
Thalina: And yet, Sybil foretold that the box would appear at the times of storms and fire and betrayal
High Priestess: ...Sisters...
[A whisper, from behind the drapes. The 3 SOOTHSAYERS alarmed, stand cross the room - all three moving as one to face the drapes; they're gauze-like, lit by flames from behind, smoke in the air. A strange misshapen SILHOUETTE]

Ez az epizód sokat ígért, hiszen római forgatás, Pompeii mint színhely, idegen világ, Donna első útja mint társ…én bevallom, jobbat vártam, de volt egy jelenet, amiért megérte az egészet megnézni. Majd mondom.

Szóval, Donna és a Doktor boldogan szállnak ki a TARDIS-ból, abban a tudatban, hogy Rómába érkeztek. Donna ugyan kicsit hátrahőköl a TARDIS fordítási technikájától, mivel angolul látja a feliratokat, de aztán maga is kipróbálja a technika eme vívmányát, és sikerül csodásan kiejtenie a Veni, Vidi, Vici c. mondást egy helybélinek, aki viszont kukkot nem ért belőle, és közli, hogy nem beszél keltául (vagyis wales-iül). Kedves kis jelenet, a wales-i családok szerintem ragyogtak J Bár kicsit hiányolják a Colosseum látványát, de egészen egy kisebb földrengésig nem is gyanakodnak, hogy esetleg máshol kötöttek ki, viszont Donna jól vizsgázik földrajzból, ugyanis az egy darab hegy láttán azonnal rájön, hogy nem a hétdombú Róma földjére érkeztek. A füstkitörés is segít kicsit. Az Úr 79-edik évében vagyunk, augusztus 23-án, a Vezúv kitörése előtt egy nappal.

Hőseink azonnal a TARDIS felé veszik az irányt, és útközben Donna megpróbálja meggyőzni a Doktort, hogy metsék meg az embereket, de a Doktor hajthatatlan: vannak dolgok, amik állandóak az időben, vannak, amik nem, Pompei tragédiája állandó. Donna értetlenül néz rá, az ő szempontjából a Doktor mindenható is lehetne, de bizony mit tudunk mi halandók az Időről. Közben apró problémájuk akad, a helyi piacos ugyanis eladta a TARDIS-t tekintettel, hogy ott állt az ő placcán. Még szerencse, hogy itt mindenki mindenkit ismer, az árus tudja, hogy vevője Caecilius, tisztes pompei polgár volt. Miközben a Doktor Caecilius háza felé ered, egy titokzatos nő (a Szibilla testvériség papnője) megy és jelenti a kék doboz érkezését a „nővéreinek”, ami úgy tűnik, már korábban meg lett jövendölve.

Caecilius a TARDIS-t modern művészeti alkotásként tiszteli (ez óriási poén, a feltörekvő kispolgárok tipikus mintapéldánya ez az egyébként kedves fickó – Peter Capaldi, csodálatos színész), de felesége praktikusan csak egy hatalmas helyet foglaló vacaknak tartja. Ha tudná, mekkora helyet foglal :D Evelina, Caecilius lánya látnoki képességekkel megáldott, most is a helyi jós (augur, köszi latin órák, köszi Mihucz Péter tanár úr:D) Lucius Dextrus érkezését várják, és nagy reményeket fűznek a lány jövőjéhez, aki talán egykor a Szibilla tesvériség tagja lehet. Quintus, Caecilius fia ezzel szemben igazi lusta dög, tetszik a Veszta szüzekre való nyitottsága :D.

A Doktor és Donna Lucius Dextrus előtt érkezik a házba, és mindketten Spartacusként mutatkoznak be, amiről Caecilius arra következtet, hogy talán férj és feleségről van szó, amikor meg a két utazó tiltakozik, testvéreknek titulálja őket, és megjegyzi, mennyire hasonlítanak. Na, hát ez óriási, az a tekintet, amit váltanak :D

Na, végül megérkezik Lucius, aki elég morc, amikor pedig a Doki megmutatja neki csavaros agyát, a pasas még morcabbá válik. Donna és ő épp le akarnak lépni a jó öreg TARDIS-al, amikor Caecilius felfed valami nem mindennapit: Dextrus tervei alapján készített márványlapokat (merthogy C. márvánnyal foglalkozik). Hát, ezek után nyilván nem lehet csak úgy távozni. A Doktor viszont illetlenül viselkedik a római vallással kapcsolatban, mivel hivatalos babonának nevezi azt, mire Evelina és Dextrus is bedühödik és mintegy egymással versenyezve jövendölnek a két utazóról. Evelina Doktornak szólítja az imént még Spartacus álnév alatt utazó Idők Urát, Donnát pedig Noble-nek (ami ugye nemest jelent amúgy, szóval a szójáték kettős), Dextrus pedig szépen elmondja, melyik honnan jött (Man from Gallifrey, Daughter of London), és látják a Doktor körül örvénylő halott világot, a Medusa Cascade-et, és azt is, hogy ő az Idők Ura. Meg, hogy a Doktor nem az igazi neve, az rejtve van, és megjövendöli neki, hogy a lány visszajön (she is returning – ez ugye lehet Rose, vagy a még meg nem erősített Rani visszatérése) és Dextrus meg közli Donnával, hogy  van valami a hátán (There’s something on your back). Besz*ratós. Na, ez az a jelenet, ami miatt már annak is érdemes megnézni, akit nem érdekel a villa design.

Donna Evelinával marad, felpróbál egy lila tógát, és kedvesen csevegnek. Rájön, hogy Evelina bőre kővé változik, és hogy Evelina a padló alatti fűtőtérből (hypocaust) felszálló gőzöket szívja be, attól vannak látomásai. A gőzök a Vezúvből jönnek és a csatornából szörnyűséges hangok törnek fel, amit a helyiek az istenek beszédének értékelnek. A Doktor megtudja, hogy ezt a rendszert i.sz. 62-ben hozták létre a nagy földrengés után Dextrus és a többi látnok tanításai alapján. Azóta szívják be a látnokok ezt a gőzt, vele a kőtörmeléket is, és látomásaik pontosak, de a Vezúv kitörését egyik sem jövendöli meg. A Doktor a léha Quintus-t kéri meg, hogy kísérje el Dextrus házáig, ahol is hát finoman szólva is, betörnek, na mondjuk ki. Ott megtalálják a kőből készült paneleket, amik csinos áramköröket alkotnak.

Eközben Donna annyira megkedveli Evelinát, hogy azt mondja neki, ő tud egy újabb próféciát: itt minden égni fog, menjenek el innen. A lány megretten, mert számára csak a Szibilla próféciái valósak, és eközben mindent átad a testvériség tagjainak, akiknek a főpapnője elrendeli Donna megölését.

A Doktor és Quintus eközben összefut Dextrus-al. A Doktor összeállítja a paneleket neki egy áramkörré, Dextrus pedig az őreit küldi rájuk, hogy öljék meg őket. A Doktor sejtéseit igazolandó kezet akar fogni Dextrus-al, de végül letöri a karját, ugyanis az is KŐBŐL van! Ami ugyebár az istenek ajándéka. Quintus és a Doki gyorsan olajra lépnek, de útközben összeakadnak egy meglepő jelenséggel: hatalmas, dörgő lépések közelednek feléjük, csak éppen a föld alatt. Épp odaérnek Caecilius-hoz, mikor a magmából és kőzetből álló Transformers utánzat feltör a fűtőnyílásból. Donna vízért rohan, de a kavarodás közben elfogják a Szibilla nővérek. Quintus lezúzza vízzel a szörnyet, ami elpusztatítja a háziak egyik hű szolgáját, a víztől a szörnyi is megpadlózik. Caecilius neje nem örül, hogy egy istent az ő villájában pusztított el ez a Spartacus-Doktor nevű illető, de a Doktornak nem is igen marad ideje magyarázni, ugyanis hű Watson-ja nincs sehol. Nosza, irány kiszabadítani.

Donna fekszik a kőtáblán, kifeszítve, fölötte kihegyezett kés, mire Donna: You have got to be kiddin’ me!! Egyre jobban megkedvelem Catherine Tate-et :D Persze, mielőtt a csúnya kés lesújt, odaér a Doktor, egy kis elbájoló csevegés (a lányok kifejezetten el vannak bájolva tőle:D) meg egy kis szónikus csavarhúzó és Donna már szabad is. A főpapnő látni akarja, mielőtt őt is kivégzik a nővérek, és hát kiderül, hogy a banya már teljesen kőből van. A Doktor tudja, hogy ilyen nem történik csak úgy az emberrel, úgyhogy szépen kifaggatja a főpapnőt, igen mérgesen, hogy ki is ő, melyik fajt képviseli. Kiderül, hogy a Pyrovile-okat (ezt most nem tom lefordítani, hogy szépen hangozzon, majd tippeket kérek) szolgálja, akik a 62-es földrengés idején keltek új életre, és az emberek testére kőként fonódtak, felhasználva azok energiáit. Kifejlett formájukolyan, mint amit Quintus leöntött. De a Doktor azt nem érti, hogy láthatják az Időt.

A főpapnő elől vízipisztollyal menekülnek meg és a fűtőnyíláson át találnak kijáratot. Dextrus és a főpapnő is a tervek előrehozatalát szorgalmazza, félvén ,hogy a Doktor közbeavatkozik. Futás közben Donna nem adja fel, még mindig meg akarja győzni a Doktort, hogy na most igenis mentsenek meg mindenkit, olyan nincs, hogy halni hagyják a 20 ezer embert. A Doktor elmagyarázza neki, hogy ő mindig látja, hogy az idő mely pontja kötött, mi lehet, mi nem történhet meg és közli, hogy sajnos ez az Idő Urának legnagyobb terhe és ráadásul egyedül van (tetszik, ahogy David ebben a jelenetben nagyon komoly és sötét a tekintete, ha versenyeztetni kellene Chris hasonló pillanataival, nem tudnék győztest hirdetni). Eközben Dextrus hozza a paneleket, és ráküldi a Pyrovile-okat Donnára és a Doktorra. Odabenn találkoznak Dextrus-al, aki közli velük, hogy nem visszamenni akarnak Pyroviliába (Pirovilia – Tűzfalu :D), hanem elfoglalni a Földet.

A Doktor és Donna elzárják magukat a pirovil hajó belsejébe, ahol rájönnek, hogy a pirovilek a Vezúv erejét használják fel, hogy emberek millióit változtassák pirovilekké – és így a kitörés nem történik meg, ezért nem látták a látók az eseményt. A Doktor leállíthatja a folyamatot, de ha megteszi, a föld megmenekül ugyan, de ő, Donna és 24000 pompei meghal. Ez a döbbenet, hogy ő okozza a halálát ezeknek az embereknek és ennek meg kell lennie, hiszen a történelem egy fix pontja, könnyeket csal a szemükbe, bevallom az enyémbe is. Donna természetesen ráébred, hogy nincs más választásuk és vállalja a halált is. A vulkán kitör, és a pompei emberek hiába menekülnek. A Doktor és Donna kőhajója valójában egy mentőhajó, ezért túlélik a kitörést. Pompeibe futnak, a TARDIS-ért.

A Doktor nem hallgat Caecilius könyörgésére és Donnával a hajón dematerializálódik. Donna azonban könnyek között, zokogva kéri (Catherine szuper), mentsék meg a várost, menjenek vissza, de a Doktor idegesen válaszolja, hogy ezt ő nemértheti meg, ha tehetné, visszamenne, hogy megakadályozza a saját bolygója halálát, de nem teheti.  Donna végül annyira könyörög, hogy meggyőzi, hogy legalább csak egyvalakit mentsenek meg. Visszamennek Caecilius-ért és a családjáért. A kitörést már a környező dombokról nézik és a Doktor elmagyarázza, hogy Evelina látomásait egy időtörésvonal okozta (mint a cardiff-i), és mostmár abbamarad, Evelina megszabadul ettől a tehertől. Megígéri, hogy Pompei emléke örökké fennmarad és Caecilius ekkor használja először a vulkán szót. Így születik a nyelv és a történelem. Donna és a Doktor elmennek és a Doktor bevallja Donnának, hogy igen, néha szüksége van valakire, aki kicsit terelgeti, mikor nagyon elszalad vele a ló.

Azt is megtudjuk, hogy hat hónappal később Caecilius és családja már Róma lakosa, Evelina igazi tinilány lett, Quintus pedig feladta léha életmódját,  doktornak tanul. A házi istenek pedig nem mások, mint Donna és a Doktor, na meg a csodás kék doboz mint templom.